Lépjünk időben! Adj esélyt, adj vért, adj életet!
Újabb nagyszabású akciótervvel áll elő hamarosan a Harcművészek az Egészséges Gyerekekért Nonprofit Kft. A szervezet legújabb kampányában az eredeti céljai mellett a véradás fontosságára hívja fel a figyelmet, és ezügyben hívja azonnali és gyors segítségnyújtásra a hazai harcművészeket. Nem véletlenül, hiszen a harcművészek, a küzdősportolók életvitelük, edzettségük alapján kiváló donorként segíthetnek a rászorulókon. A több hónaposra tervezett kampány részleteit február elején ismertetik a HEGYEM vezetői.
“Egészség” – a HEGYEM-szótár legfontosabb szava.
A két éve működő szervezet minden tettével és minden akciójával azt igyekszik szolgálni, hogy a vele kapcsolatban került rászorultak egyre egészségesebben és egyre harmonikusabban éljenek.
Büszkén írjuk, hogy ez rendre sikerül, de büszkén írjuk azt is, hogy támogatóink körének bővülésével, a szegénység, a magyar társadalom alapvető problémáinak egyre alaposabb megismerésével újabb és újabb krízisterületek kerülnek a látókörünkbe.
Ezen tapasztalatok okán a HEGYEM menedzsmentje úgy döntött, hogy az eddigi célok mellett újakat tűz ki a tevékenységi lista tacepaójára.
Ennek első és legfontosabb darabja az a mondat, miszerint a HEGYEM mindent megtesz azért, hogy egyre többen csatlakozzanak a véradás fontosságára felhívó kampányához.
A hazai vérellátás megfelelő, ugyanakkor a véradási hajlandóság megőrzése és folyamatos növelése minden társadalom alapvető érdeke.
A HEGYEM véradási akciótervét február elején ismerteti a nagyközönséggel, de annyit már most elárulhatunk, hogy a HEGYEM az ország összes harcművészét véradásra buzdítja majd.
Miért harcolunk?
Magyarországon a véradási hajlandóság 4-5 százalék körül mozog, ami jelen pillanatban(!) kielégíti a kórházak vérigényét. Ugyanakkor látni kell, hogy a hajlandóság – ha minimálisan is, de – csökken, és stagnál azoknak a száma, akik csatlakoznak a véradási akciókhoz.
A HEGYEM még időben szeretné felhívni a figyelmet a véradás fontosságára, még időben szeretné egyre többször és egyre nyomatékosabban elmondani: saját magunk is sokat tehetünk azért, hogy a betegek megfelelő ellátásban részesüljenek.
A vér ugyanis életetket menthet; csak 4 deciliter vér, és megmenthetjük mások életét… – ez sohasem felejthetjük el.
A statisztikai adatok szerint az emberek 75 százaléka életében legalább egyszer olyan helyzetbe kerül, hogy szüksége van vérre.
Ha minden egészséges felnőtt ember életében legalább egyszer adna vért, nem lenne, nem lehetne vérhiány.
Miért van szükség véradókra?
Mert a vér semmivel sem pótolható.
Mert évente 400 ezer vérre, vérkészítményre szoruló beteg kerül a kórházakba.
Mert a vörösvérsejt-koncentrátum legfeljebb 35 napig tárolható.
Mert a 4 millió lehetséges véradóból csupán 250 ezer rendszeres donort tartanak számon Magyarországon.
Ki lehet véradó?
A véradásra való alkalmasságot mindig orvos dönti el; a leendő véradó részletes kikérdezése – korábbi és jelenlegi betegségeiről, egészségi állapotáról – és fizikális vizsgálata után.
Véradó bárki lehet, aki egészségesnek érzi magát, elmúlt 18 éves, de még nem töltötte be a 65-dik életévét; testsúlya meghaladja az 50 kg-ot; nem vérzékeny; nem ájulékony; nem szoptató anyuka, és aki rendelkezik társadalombiztosítási (TAJ) és lakcímkártyával, illetve fényképes igazolvánnyal (pl.: útlevél, személyigazolvány, jogosítvány, diákigazolvány).
A véradás 1959 óta önkéntes és térítésmentes, azonban a véradót 500 Ft-os étkezési utalvány illeti meg, amelyen élelmiszert vásárolhat.
Országos Vérellátó Szolgálat honlapja
Hogyan zajlik a véradás?
A véradáskor mindössze 4,5 dl vért vesznek le az önkéntes pácienstől, általában a benne levő plazmával és sejtekkel (“teljes vér”), de lehet csak plazmát illetve vérlemezkét is adni.
“Teljes vért” nők évente 3, férfiak 5 alkalommal adhatnak. A teljes véradások között legalább 56 napnak el kell telnie. Vérlemezke, illetve plazma hetente kétszer is adható.
A vérvétel steril, egyszer használatos tűvel, zárt vérvételi rendszerrel történik; a véradás kb. 30 percig tart
A vér a levételt követően egy steril vérvételi zsákba kerül, amely speciális anyagból készült. A zsákban a vér alvadását gátló és a vérsejteket tápláló oldat van – megelőzve ezzel a véralvadást és a versejtek éhezését.
A vér vizsgálatakor meghatározzák a vércsoportot, kimutatják az esetleges vírusokat, de végeznek AIDS-szűrést és májműködést ellenőrző vizsgálatokat (GPT) is.
Plazmát adóknál a vérfehérje mennyiségét is mérik.
Miért hasznos a véradás a véradónak?
A stockholmi Karolinska Intézet kutatócsoportja megállapította: a rendszeres véradók körében alacsonyabb a rákbetegségek előfordulási aránya, mint azoknál, akik nem adnak vért.
A kutatók szerint a gyakori vérvétel ugyanis arra készteti a szervezetet, hogy a csontvelőben újabb vérsejteket termeljen, így felgyorsul a sejtosztódás, ami növelheti a vérképzőszervi rosszindulatú folyamatok kockázatát. A véradás befolyásolja az immunrendszer működését is: a véradás a vérben felhalmozódó felesleges vasat – amely szívproblémákhoz és egyes ráktípusokhoz köthető – rendszeresen kiüríti.
Ennek köszönhető, hogy a véradók között csökkent a máj-, tüdő-, vastagbél-, gyomor-és torokrák kockázata.
Miért várjuk a kampányt?
A véradás önzetlen segítségnyújtás másoknak, olyan gesztus, amely mindenképpen megbecsülést érdemel.
Nem beszélve arról, hogy a véradással a saját szervezetünkkel is jót teszünk.
A HEGYEM úgy véli, hogy a lelki és testi kihívásoknak mindig megfelelő harcművész társadalom tagjai olyan bázist jelentenek, amelyre mindig lehet támaszkodni.
A harcművészek életvitelük okán remek donoralanyok, a tiszta és egészséges élet iránti elkötelezettségük pedig a felelősségteljes társadalmi viselkedés alapjául szolgál.
A HEGYEM erre támaszkodik, és ezért indítja el kampányát.
Kérjük, kövesse nyomon akciónkat!
Vér a gyógyászatban – Kisokos
Az emberi vér donor általi pótlása a XX. század eleje óta van jelen az orvostudományban, és hamar a gyógyítás nélkülözhetetlen kellékévé vált, hiszen a nagyobb műtéteknél, életmentő kezeléseknél és a gyógyszerek gyártásnál is nagy szerepet játszik. Az emberi vér nem helyettesíthető, ugyanakkor a „művér” létrehozására számos kísérlet történt már, de ezek máig nem hoztak tökéletes eredményt.
Az orvostudomány többféle vércsoportrendszert ismer, különösen nagy jelentősége azonban a Karl Landsteiner nevéhez fűződő “AB0- és az Rh-rendszernek” van.
Az első alapján A, B, AB és 0-s vércsoportokat különböztethetünk meg.
A vércsoport tulajdonságai az érett, sejtmag nélküli vörösvérsejtek felületén lévő antigéneken alapulnak; a több száz ismert antigén közül vérátömlesztés szempontjából mindössze kettő jelentős: az alfa (A) és a béta (B) jelű.
Az A-vércsoport azt jelzi, hogy a vörösvérsejten A-antigén van, a vérplazmában viszont béta-antitestek vannak. B vércsoportnál ennek épp a fordítottja igaz, míg az AB-típusnál mindkét antigén megtalálható, a 0-s vércsoportúaknak viszont semmilyen antigénjük nincs.
A rászorulóknak legideálisabb, ha „csoportazonos” vért kapnak, de más lehetőség is van; a lényeg, hogy ne olyan vért kapjon, amelynek antitestjei megtalálhatók az ő vérében.
Így A-s és B-s vércsoport nem keveredhet, az AB vércsoportú ember azonban elvileg bárkitől kaphat vért, hiszen nincsenek antitestjei. A 0-s vércsoportúak vészhelyzet esetén bárkinek adhatnak vért, mert nem létező antigénjeik nem váltanak ki védekező reakciót a befogadó vérplazmában, ők viszont csak 0-s vércsoportú vért kaphatnak.
A helyzetet bonyolítja még az Rh-faktor is, amit nem szabad figyelemen kívül hagyni.
Az RhD antigént a már említett Karl Landsteiner és Alexander S. Wiener fedezte fel 1937-ben, és a rhesus majmok vérében mutatták ki először – innen az Rh jelölés.
Az ember vérében ez az antigén vagy jelen van (Rh+), vagy nincs (Rh-). Az Rh+ domináns mendeli tulajdonság, azaz valaki csak úgy lehet Rh-, ha mindkét szülőtől olyan gént örököl (ettől még persze mindkét szülő lehet Rh+, ha heterozigóták).
Az Rh- vérben természetes körülmények között nincsenek jelen antitestek, így a legtöbb esetben a véradásnál nem kell figyelembe venni ezt a vércsoportot.
Rh- donorok vérét azonban antitest-vizsgálatnak kell alávetni. Figyelembe kell venni, hogy ha Rh- ember kap Rh+ vért, akkor az antitestek kialakulhatnak. Ezért olyan Rh- nőnek, aki még teherbe eshet, nem szabad Rh+ vért adni, mert ez egy Rh+ magzat esetében problémát okozhat, ugyanis az antitestek a méhlepényen keresztül a magzat vérébe jutnak, és megtámadják a magzat vörösvértestjeit.
Ugyanez az állapot előállhat akkor is, ha az Rh- anya és az Rh+ magzat vére keveredik. Ebben az esetben anti-D antitestek termelődnek az anyában, melyek vagy a szülés során (amikor az anya és a magzat vére keveredhet), vagy a következő magzat hordásakor okoz betegséget, amit “hydrops foetalisnak” neveznek.
