Hideget, meleget… Trópusi Mikulásünnepségen a HEGYEM

A Mikulás a telefonban nem nagyon értette, hogy hol kell befordulni a Camponához… A “Tropicarium” kifejezést ráadásul szintén ki kellett bontani, de az iránymutatások végülis eredményesek voltak. A Volvo márkájú rénszarvasszán GPS-e jól működött, a Mikulás befutott, és ahogy illik egy meglepetésekre építkező korban, trópusi cápák és melegtengeri halak között kedélyesen kiosztotta a HEGYEM csomagjait a HEGYEM hetven gyerkőcének.

Tapintható feszültségben készülődtünk a Tropicarium rendezvénytermében: bármikor betoppanthatott a parlamenti sétán megfáradt gyerekközönség, és a Mikulás még sehol sem volt…

El kellett egy kis időnek telnie ahhoz, hogy megérkezzen, de amilyen döcögősen kezdődött, olyan flottul zajlott a HEGYEM fehérbojtos-pirosruhás partija.

A gyermekeinknek igyekeztünk olyan helyszínt választani, ami minden bizonnyal felejthetetlen élményt biztosít, és azt gondoljuk: ez maradéktalanul sikerült.

Még az sem okozott problémát, hogy egy alapvetően “északi vándort” trópusi vizek mellé invitáltunk, így nem havas lejtők vagy éppen forró kandallók, hanem zöldkék vízben lubickoló bohóchalak tétova játékai adták meg a hátterét az ünnepségnek.

Annak az ünnepségnek, amely egy jóízű ebéddel kezdődött, és egy rögtönzött tropicariumi bejárással folytatódott.

A látvány lenyügöző és már-már fárasztóan érdekes: édesvízi halak, tengeri ráják, apróbb-nagyobb hüllők a kígyóktól kezdve a méretes krokodilig. Nem beszélve a magával ragadó “tengerfenéki” panorámáról: a gyerekek megbabonázva álltak a hatalmas medence alján futó átlátszó alagútban, ahonnan a mélán közlekedő halak útjait követték.

Persze rovarokból és teknősökből is rendesen kijutott a szemnek, de a fül sem maradt magára: a trópusi környezetben megidézett esőzések zaja varázslatos esőerdei hangulatot kölcsönzött. Kifelé menet egymás szavába vágva hangzottak el az élménybeszámolók, de az idő előrehaladtával a mondatokban már egyre többször került elő a “Télapó” kifejezés is.

A kimondott szó pedig teremt; a Mikulás a feldíszített teremben arra várt, hogy a megérkező gyerekeknek kioszthassa a gondosan becsomagolt ajándékokat.

Látszik, hogy lelkiismeretesen készült: a csomagok játékokat, hasznos harcművészeti kiegészítőket, édességet rejtettek, de egy-két esetben látványosan nagy virgács is kikandikált a csomagokból.

A Mikulás nem mulasztotta ezek gazdáit kiemelni, így jóságos szakálla mögül kedvesen dorgáló megjegyzések is elhangzottak.

A gyerekek névreszóló csomagokat kaptak. Mindenki korának, nemének megfelelő ajándékot kapott, és ezért mindenki szeretetteljesen hálás volt.

Erről rengeteg fényképünk tanúskodik, minthogy arról is: az ünnepség remekül adta vissza a Mikuláspartik legfőbb jellegzetességét: az ajándékozás örömét.

Virgács ide vagy oda, trópus ide vagy oda, “hideget-meleget” egyaránt megéltünk a HEGYEM Mikulásdélutánján, és mi ezt nagyon, de nagyon szerettük :).


A fotókat Gábriel Ági és Kútvölgyi Bea készítette.